A tegnapi buli mondhatni túl jóra is sikeredett, a másnaposság most kezd este lassan elmúlni. Ilyenkor előkerülnek azok az ígéretek, miszerint egy ideig nem iszok, nem bulizok, persze ezeket meg én sem gondolom komolyan. A másik, hogy ilyenkor egy kicsit elfordulok a partizenéktől és nyugalmasabb hangzást keresek. A következő együttest úgy tudnám jellemezni, hogy a legrégebbi zene amit még én meghallgatok, és a legújabb amit apám még meghallgat. Érkezzen az angol Oasis-Supersonic.